Általános vállalkozási információk Németországban
Iparűzés Németországban
Németországban érvényesül az iparűzés szabadságának elve. Ebből adódóan a legtöbb önálló vállalkozási tevékenység gyakorlásához nincs szükség hivatalos engedélyre, elegendő a tevékenység gyakorlásának bejelentése a székhely szerint illetékes polgármesteri hivatalnál. Az előzetes engedélyeztetés csak azon üzleti tevékenység gyakorlásához szükséges, amely a fogyasztóvédelmet, a közjavat ill. a közrendet is érinti. Ilyen például a vendéglátói tevékenység vagy a pénzügyi szolgáltatások.
Kézműves tevékenység
A kézműves tevékenység megkezdése előtt célszerű utánajárni annak, hogy a Németországban van e kamarai szabályozás az adott tevékenységet illetően. Amennyiben van, úgy a tevékenység gyakorlása csak azután kezdhető meg, hogy a vállalkozó bejegyzésre került a kamarai cégjegyzékbe. A cégjegyzékbe történő bejegyzés egyik feltétele rendszerint a német mestervizsga, amivel az esetek többségében egy külföldi kézműves nem rendelkezik.
A fenti hátrányos helyzet ellensúlyozása érdekében a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a külföldi kézműves – amennyiben nem rendelkezik német mestervizsgával – egy egyedi engedélyezési eljárás keretében kérvényezze az illetékes kézműves kamaránál a német mestervizsgával egyenértékű szaktudás elismerését. Az erre irányuló kérvényről az egyes tartományok közigazgatási hatóságai döntenek.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes tartományok hatóságai különböző módon ítélik meg a külföldön szerzett szakképzettség minősítését. Ez a tény egyfajta jogbizonytalanságot jelent a külföldi szakemberek számára, amelynek eredményeként jogaik érvényesítési érdekében közigazgatási jogorvoslatot kell igénybe venniük.
Magyar munkavállalók
Kevés kivételtől eltekintve a magyar munkavállalók foglalkoztatására csak vállalkozási szerződésen keresztül van lehetőség (Werkvertrag). Egy kivételes lehetőség adódik a foglalkoztatásra, az újonnan alapított székhely vagy leányvállalat kezdeti korszakában, a vezető vagy más kulcspozícióban alkalmazott munkavállaló foglalkoztatásával.
Ebben az összefüggésben is gyakran felmerül a látszólagos vállalkozói tevékenység kérdése. Egy önállóan vállalkozó külső munkatárs és egy alkalmazott munkavállaló között gyakran igen nehéz különbséget tenni. Nem léteznek olyan általános kritériumok, amelyek minden esetben lehetővé teszik a megkülönböztetést.
Az alábbi körülmények rendszerint a munkavállalói viszonyra jellemzőek, így kizárják a külső munkatárs lehetőségét:
- alárendeltség, utasítási kötelezettség,
- a vállalathoz való időbeli és helybeli kötöttség,
- a munkavégzés felettes által történő ellenőrzése,
- rendelkezésre állás,
- teljes körű részvétel a vállalti folyamatokban,
- a tevékenység vállalati folyamatoknak való alárendeltsége,
- a feladatok, megbízások elutasítása nem lehetséges.
